BOLDOG JABLONSKA MÁRIA BERNARDINA III. r. (1876-1940)

Amikor Albert testvér (1. dec. 25.) a koldusok, hajléktalanok szolgálatára megalapította a Szegények Szolgái kongregációt, Krakkó városának szerzõ-désben elkötelezte magát, hogy a nõkre is gondot visel s azok menedékhelye-it is pártfogásába veszi, mert - mondta - csak így haladhat a társadalom „két lábbal”. Ehhez nõi munkatársakra volt szüksége. Az elsõ, az 50 éves Anna Lubanska (rendi nevén Franciska) nõvér volt, aztán jelentkeztek többen is. 1891 elején már heten vannak s Dunajewski bíboros-érsek kezébõl átveszik a férfiakéhoz hasonló durva szövésû rendi ruhát, õk a Szegények Szolgálói kongregáció elsõ tagjai. A kerítõasszonyok, banditákkal összefogva valósággal ostrom alá veszik a nõvérek szállását s az érseknek kell erõteljesen beavatkoz-nia. Késõbb már nem háborgatták õket. A rend igazi „anyja” azonban Maria Jablonska Bernardina nõvér lesz. A 18 éves fiatal leány sugárzó kedvességével, éles értelmével, föltétlen nagylelkûsé-gével valóságos tükre Albert testvér lelkének. Órák hosszat ül lábánál (szék sincs a szálláson), és hallgatja mestere oktatását. A lélek kezdeti ujjongó szár-nyalása után hamarosan sötét alagút vár rá, míg végül Albert testvér menti ki ebbõl: az Istennek való teljes odaadás aktusa által. Húszéves, amikor Albert testvér fõnöknõvé teszi. Atyja halála után ugyanolyan makacsul védi meg an-nak szellemét, elsõsorban a szent szegénységet, mint valaha Assisi Klára Fe-renc örökségét. Õt bízták meg a rendi szabályok kidolgozásával, melynek ki-válóan megfelelt. Közös gyóntatójuk Bernardina nõvért Albert testvér „csodálatos kiegészítõjének” és szellemi örökösének nevezte. Ugyanaz az esz-me hevítette õket. Utolsó hónapjaiban cukorbaja következtében kelések és se-bek borították el testét. Isten egy régebbi felajánlását hallgatta meg így. Halá-la elõtt mondta: „Mindent, amit életemben tettem, Istenért tettem.” Végsõ szavaival az Egyház sorsáért aggódott és azt kötötte leányainak a lelkére, hogy tegyenek mindenkivel jót. 1939-ben, tehát kb. halála idején 55 házban több mint 500 nõvér mûködött. Sokan jelentkeztek magasabb képesítéssel, érett-361 ségivel, ápolói diplomával. Gondozóintézetekben gyógyíthatatlan betegek, va-kok ellátásában tevékenykednek. Bernardina nõvért 1997-ben avatta boldog-gá II. János Pál pápa. Albert testvér (és követõi is) a szentferenci stílus sajátosságait viselték. A „szent gondtalanság” jelszavát sokszor hangoztatta. Ha kiürült az éléskamra, nem volt mit adni a gondozottaknak, rászólt csüggeteg fiaira: „Nem szégyelli-tek magatokat, hogy ilyen kevés a hitetek? Hát mit gondoltok a Gondviselés-rõl? Aztán imádkozni kezdett: Uram, magad mondtad, hogy azoknak, akik elõ-ször Isten országát keresik, minden más hozzáadatik. Szegény, haszontalan fickók vagyunk, de egész biztosan Isten országát keressük. Hát add meg a többit!... És nem csalódott.”

Imádság:
Istenünk, te Boldog Mária Bernardina nõvért Szent Albert hû tanítványává és mûve folytatójává tetted. Közbenjárására add, hogy a jót, amit tennünk kell, felismerjük és egész szívvel meg is tegyük. Krisztus, a mi Urunk által.

   

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
352007
   

Jelenleg a honlapon

Oldalainkat 4 vendég és 0 tag böngészi