BOLDOG COLONNA* MARGIT klarissza (1210-1280)

A Colonna fõúri családból származott, mely családból a 13. században s ké-sõbb is több bíboros támadt. A család birtokai a Róma környéki Latium (ma: Lazio) tartományban voltak. Margit már serdülõ korában elvesztette szüleit s ek-kor kisebb testvérei, János és Jakab nevelése is rá hárult. Ennek a feladatának igyekezett Isten segítségével megfelelni. Akkoriban már voltak ferencesek a kör-nyéken, így Szent Ferenc és Szent Klára élete ismeretes volt elõtte. Az õ hatá-sukra a szüzességet s az Istennek szentelt életet választotta, miközben rokonai nagy nyomást gyakoroltak rá, hogy menjen férjhez. Amikor testvérei nagykorú-ak lettek, néhány szolgálóval elvonult a Prenestrino hegyre, felvette a klarisszák ruháját és a klarisszák szabályai szerint élt, habár nem lépett be a rendbe. Buz-gó imaélettel, a lemondás és felebaráti szeretet gyakorlásával igyekezett Krisz-tushoz közel lenni. Egy hagyomány szerint egy alkalommal Jézus megjelent ne-ki, liliomkoszorút (a szüzesség jelképét) tett a fejére, gyûrût (az eljegyzés jelét) húzott ujjára. Közben a már bíborossá lett Jakab testvérével elzarándokolt Ró-mába az apostolok sírjához. Örökségét részben vallásos intézmények, részben a szegények támogatására fordította. Buzgósága több leányt is követésére von-zott, így a Prenestrino hegyen szerzetes közösség létesült. Margit részben bete-geskedése miatt még jó ideig nem lépett a klarissza rendbe, de késõbb ez meg-történt olyan formában, hogy az egyházi elöljárók (bizonyára bíboros öccse közbenjárására) a Prenestrinoi házat klarissza rendháznak ismerték el. (Egyéb-ként a családnak több vára is volt, valószínû, hogy Margit és a klarissza közös-ség is a prenestrinoi várban lakott, ahol védelmet s ellátást találtak.) Betegségeit türelemmel viselte. 7 évig oldalán gennyes sebet viselt, mint is-teni Jegyese szeretetének jelét, hogy hozzá a szenvedésben is hasonlóvá vál-jon. Utolsó órájában így imádkozott: „Köszönöm Istenem, hogy testemet gyengévé és beteggé tetted, hogy lelkemet annál inkább visszaadhassam Ne-ked.” 1280-ban vagy 1284-ben halt meg. Sírjánál csodák történtek. Késõbb IV. Honóriusz pápa (1285-87) holttestét a római Szent Szilveszter templomba vitette át, amely melletti rendházba a klarissza közösség Prenestrinoból átköl-tözött. Margit tiszteletét IX. Piusz pápa hagyta jóvá. „Öleld át a szegény Krisztust! Lásd, õ megvetetté lett érted, kövesd tehát példáját, és légy te is megvetetté érette ezen a világon. Ne szûnj meg magad elé idézni, szemlélni és hõ vággyal követni Jegyesedet, aki üdvösségedért megvetetté, megkínzottá lett... Ha együtt szenvedsz vele, együtt is fogsz ural-kodni, ha együtt bánkódsz vele, együtt is fogsz örvendezni, ha a kereszten osz-tozol vele kínjaiban, a szentek fényességében fogod birtokolni az örök hajléko-kat, s neved dicsõséges lesz.” Szent Klára 2. levelébõl Prágai Szent Ágneshez.

Imádság:
Istenünk, te Boldog Margitot arra segítetted, hogy a gazdagságról lemond-va a szegény és szenvedõ Krisztus követõje legyen. Add, hogy életének példá-ján épüljünk, s Jézus szenvedését hordozva testünkben, dicsõségének is ré-szesei lehessünk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

   

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
352010
   

Jelenleg a honlapon

Oldalainkat 7 vendég és 0 tag böngészi