BOLDOG MARERI FILIPPA II. r. (kb. 1196-1236)

Az elokelo Mareri családból származott. Gyermekkorában senkinek sem okozott megbántást. Felserdülése után a szentírás tanulmányozásába fogott: tudós és tisztalelku tanítók vezetésével nagy elorehaladásra tett szert. Egyre in-kább elfordult a világ hiúságaitól, hogy Istennek éljen. Hercegi, királyi kéroket utasított vissza, ami kiváltotta szülei és különösen Tamás testvére neheztelé-sét. Kérésük, fenyegetésük ellenére kitartott elhatározása mellett. Ebben eros támaszra talált Szent Ferencben, aki birtokukon, minthogy az a Rieti völgyben volt, gyakran megfordult. Szent Klára esete ismétlodött meg, ha nem is ugyanolyan módon. Filippa házuk egyik szobájába szinte bezárkózott a zakla-tások elol. Amikor látta, hogy ezektol itt sem tud szabadulni, jámbor nokkel a közeli hegyekbe vonult, egyszeru ruházatban, elszánva magát, hogy ott fog barlangokban lakni, amíg Isten valami útbaigazítást nem ad. Valami rendkívü-li esemény állhat Tamás testvére magatartása megváltozása mögött: rendel-kezésére bocsátotta a Szent Péter templomot a külváros egy részével együtt, melyet adómentessé is tett. Volt a közelben egy régi bencés monostor: ezt át-alakíttatta s ajánlotta, hogy oda költözzenek. Filippa el is fogadta az ajánlatot. Szent Ferencnek is gondja volt rá: elküldte egyik tapasztalt rendtársát, Rogerius testvért, hogy a közösségnek, mely Szent Klára Regulája szerint kez-dett élni, lelki vezetoje legyen 1218 körül. Ezután többen is csatlakoztak hozzájuk, s Filippa lett a vezetojük. Mint tar-tóra állított gyertya világoskodott novértársai elott, úgy, hogy közben a legki-sebb és a többiek szolgája akart lenni. Testét virrasztásokkal, böjtökkel igyeke-zett szolgaságra fogni s Szent Pálhoz hasonlóan dicsekedett testi gyengeségei, betegségei miatt. Imái közben gyakran könnyezett, s mikor betegek tapasztal-ták a könnyek gyógyító hatását, azok kérésére kis üvegekbe gyujtötte össze a könnyeket. Mások lélke üdve szívügye volt. Minden módot fölhasznált, hogy a tévelygoket a helyes útra terelje. Egyszer egyik novértársát rokonai - akarata ellenére - kicsalták a rendházból. Filippa imájára a kapu elott úgy megmere-vedett, hogy semmiféle ero nem volt képes elmozdítani. Gondja volt a szegé-nyekre. Adományokkal, jótanácsokkal segítette oket. Kezét betegekre téve oket meggyógyította. Kenyérszaporítási csodáról is tudunk. Mennyei látomá-sokkal megerosítve, halála idejét elore tudva, hagyta itt a földi életet. Tisztele-te századok óta megszakítatlan. Ezen az alapon avatta ot boldoggá VII. Piusz. „Imádságaitokban mindig emlékezzetek meg rólunk, állandóan kérjétek Is-tent, hogy o, aki tudja, hogy emberi törékenységünk miatt ekkora veszélyek-nek kitéve megállni nem tudnánk, kegyelmével minket megerosítve, a tole ránk bízott feladatot méltó módon tudjuk teljesíteni.”
IX. Gergely levele a Szegény Úrnokhöz.

Imádság:
Istenünk, te megengedted, hogy Boldog Filippa szolgálód erényeivel és csodatételeivel világoskodjék. Add kegyelmedet, hogy ami neked tetszo, szó-val és tettel véghezvigyük. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

   

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
357460
   

Jelenleg a honlapon

Oldalainkat 702 vendég és 0 tag böngészi