SZENT JOHANNA (JANKA) szuz, III. r., rendalapító (1464-1505)

Francia királyi családból származott, Valois* Johanna néven is nevezzük. Apja XI. Lajos király. Születése után hamarosan kiderült, hogy csípoficama van, sánta lett. Emiatt apja nem kedvelte. Szégyelte, hogy hibás lánya van. Az életszentségre nézve azonban ez a sántaság egyáltalán nem jelentett hátrányt. Sot elonyt! 7 éves korában kinyilatkaztatást kapott arról, hogy Szuz Mária tisz-teletére szerzetesrendet fog alapítani. Apja már kiskorában odaígérte házas-ságra Károly orleáni herceg kiskorú fiának, Lajosnak. Államérdekbol. Lajos késobb valóban házasságra lépett Jankával - érdekbol. Ti. ez a házasság a ki-rálysághoz segítette. Késobb az is lett XII. Lajos néven. De felesége nem kel-lett neki. Nem éltek házaséletet. Johanna még a házasságkötés elott a feren-ces III. rendbe lépett. Gyóntatóatyja rendszerint ferences volt. Félresikerült házassága miatt nem esett kétségbe. Mint egy tartomány (Berry) úrnoje sok jót tett alattvalóival.
Amikor férje király lett, azonnal kérte házassága érvénytelenné nyilvánítását, ami meg is történt az egyházi törvények szerint. Így Johanna felszabadult. Bourges vidékének hercegasszonyaként itt is bölcsen, jóságosan uralkodott. S hozzáláthatott régi terve megvalósításához. Egy ferences atya (Gábriel-Má-ria) segítségével megalapította az Angyali Üdvözletrol (Annunciatio) nevezett szerzetesrendet, melyet VI. Sándor pápa 1502-ben hagyott jóvá (annun-ciáták). A rend tagjai a Szuzanya tiszteletének elomozdításávál, jótékonyko-dással, betegek gondozásával foglalkoztak. (Ma is léteznek néhány kolostorban.) Janka még különös áhítattal volt az Oltáriszentség és az Úr Jézus szen-vedése iránt. 1504. pünkösd ünnepén o is letette a szerzetesi fogadalmakat; ekkor a Johanna-Mária nevet vette fel. A következo év elején végrendelkezett, majd febr. 4-én fejezte be életét. Volt férje, aki most már becsülte ot, királynoi temetést rendezett számára. (Királynoi palástban temették.) Holttestét halála után 57 évvel épségben találták. XIV. Benedek boldoggá, XII. Piusz pedig szentté avatta 1950-ben. A ferencesek tisztelik mint a III. rend tagját és mint egy ferences jellegu szerzetesrend alapítóját. Johanna rendjét így nevezte: „Mária tíz öröme és gyönyörusége szerzetes-rendje”. Mária tíz erénye, melyeket Johanna éveken át folytatott elmélkedései során összeállított, a következo: tisztaság, okosság, alázatosság, hit, áhítat, engedelmesség, szegénység, béketurés, szeretet, együttszenvedés. A rend szabályzata is kihangsúlyozza ezt a tíz erényt.

Imádság:
Istenünk, te úgy rendelted, hogy Szent Johanna a Boldogságos Szuz eré-nyeinek követésére Istennek szentelt szüzekkel új szerzetescsaládot alapítson. Segíts, hogy a Boldogságos Szuz erényeinek gyakorlása által Krisztust minél jobban tudjuk követni. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.

   

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
357460
   

Jelenleg a honlapon

Oldalainkat 698 vendég és 0 tag böngészi