BOLDOG FERRETTI GÁBOR (1385-1456)

Anconában* született nemesi szüloktol, akik szentül nevelték. 18 éves korá-ban városában belépett az obszerváns ferencesek közé. Különösen alázatával és önmegtagadó életével tunt ki. Pappá szentelése után mint igehirdeto 15 éven át bejárta Marche tartomány városait; szép eredményeket ért el: sok bu-nös megtért, még többen köszönhették neki, hogy az üdvösség útján megma-radtak. Erényei és eredményes muködése miatt nem tudott kitérni az elöljárói tisztség elvállalása elol: elobb Anconában házfonök, majd tartományfonök lett. Néha hatalmával is kénytelen volt élni, hogy a fegyelmet biztosítsa, de in-kább életszentségével hatott: ennek hatására tértek jobb belátásra a helytelen úton járók. Rendházakat épített vagy felújított, az anconait pedig bovítenie kel-lett: annyi sok volt a jelentkezo a rendbe. A hivatások növekedése is jórészt az o érdeme. Elnyerte a jövendölés és csodatevés karizmáját is. Habár provin-ciálisi teendoi eléggé lekötötték, apostoli buzgósága megtalálta a módját, hogy igét hirdessen s ellássa a gyóntatói tisztet. Sokat tett Szuz Mária tisztele-tének terjesztése érdekében. Szívesen prédikált róla, ezért is részesült abban a kegyelemben, hogy megjelent neki az Úr Jézus és szent Anyja. Az anconai házban történt végso búcsúja rendtársaitól. A mellette álló Marchiai Jakabnak és egy György nevu testvérnek mondatta: „Örüljetek, mert nevetek föl van je-gyezve a mennyben.” Temetése alkalmával a beszédet mint erényeinek tanú-ja, Marchiai Szent Jakab mondta. Elobb egyszeru sírba temették, majd VIII. In-ce pápa beleegyezésével márványsírba tették és Szuz Mária templomába vitték. Teste épségben maradt. XIV. Benedek 1750 körül avatta boldoggá, utódja pedig saját zsolozsma végzését hagyta jóvá. A tartományfonök ministrál. Mint tartományfonök egyszer Folignoban járt, ahol a rendtársak nem ismer-ték. Bement a sekrestyébe minden kíséret nélkül, s a sekrestyés testvér, gon-dolva, hogy csak egyszeru testvér, megkérte, hogy ministráljon az éppen mi-sézéshez induló atyának. O habozás nélkül fogta a misekönyvet és ment ministrálni. Közben a sekrestyés megtudta, hogy kicsoda és amikor vége volt a misének, nagy röstelkedve kért bocsánatot. O azt mondta: „A szentmisén szolgálni oly magasztos dolog, hogy az angyalok nagy kitüntetésnek vennék, ha ministrálhatnának.”

Imádság:

Istenünk, egyedül te vagy igazán szent, és nélküled senki sem lehet jó. Bol-dog Gábor közbenjárására alakíts minket tetszésed szerint, hogy egykor része-sei legyünk örök dicsoségednek. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

   

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
345248
   

Jelenleg a honlapon

Oldalainkat 51 vendég és 0 tag böngészi