HORTAI SZENT SZALVÁTOR (1520-1567)

Barcelonától nem messze Colomba di Farnesben, egy kis faluban született szegény szüloktol. Egy ideig juhász volt, majd szüleivel együtt a falu kórházá-ban lakott. Írni, olvasni nem tanult. Szülei halála után húgával, Bláziával Bar-celonába ment s ott cipészinasnak állt, hagy húgáról gondoskodni tudjon. Mi-kor húga férjhez ment, akadálytalanul léphetett be Szent Ferenc rendjébe Barcelonában (1541). Nagy alázat, önmegtagadás, engedelmesség és imád-ságos lelkület jellemezte. A novíciátban Isten az o tudta nélkül csodát muvelt: annyira elmerült az imában, hogy elfeledkezett átadni a gvárdiánnak a kony-hakulcsot, amit a szakács testvér rábízott - közben angyalok készítettek el min-dent a reggelihez az érkezo vendégek számára. A gvárdián elküldte volna, ha a csoda meg nem történik. Tortosa-ban egy beteg kisfiú gyógyult meg Szalvátor testvér imájára, emiatt a nép szentként kezdte tisztelni - ez elég ok volt arra; hogy tartományfonöke még eldugottabb helyre helyezze. Ez újra és újra megismétlodött. 1547-ben helyezték Hortába, ahol kb. 12 évig maradt, itt történtek azok a tömeges csodás gyógyítások, melyhez foghatót nem isme-rünk az Egyház történetében: naponta százával, néha ezrével jöttek az ország minden részébol a betegek (vagy hozták oket); a templomban Szalvátor test-vér buzdította oket a bunbánatra, a szentségekhez járulásra, a Szuzanya tisz-teletére, aztán a Szentháromság nevében megáldotta oket, mire bekövetke-zett a tömeges csodás gyógyulás. Életírói a legnagyobb csodatevo szentnek tartják, ami nem túlzás. Itt ragadt rá a „Hortai” jelzo. És itt kellett elviselnie a legnagyobb megaláztatást: tarto-mányfonöke a közösség elott a kolostori rend súlyos megzavarásával, felfor-gatásával vádolta s megkorbácsoltatta. Majd titokban, nevét is megváltoztat-va (Alfonz) Reusba irányította, ahol egy keménykezu gvárdián lett a fonöke. Itt is megismétlodtek a csodák, de már nem olyan gyakran, mint Hortában. In-nét Barcelonába helyezték, azzal a szándékkal, hogy majd az inkvizíció kiderí-ti róla, hogy csaló, vagy a gonosz lélek által tesz csodákat. Az ellenkezoje tör-tént. Fényesen beigazolódott csodáinak hitelessége. Híre eljutott II. Fülöp királyhoz is, aki látni akarta. Majd Gandia hercege (Borgia Ferenc, a késobbi jezsuita szent) találkozott vele. Elöljárói azonban nem turték Spanyolország-ban, Szardínia szigetére, annak fovárosába, Cagliariba* helyezték, ott két évig muködött mint alamizsnagyujto testvér, s itt is halt meg szent halállal márc. 18-án - ahogy azt hetekkel elobb megmondta. 1606-ban a Szentszék jóvá-hagyta, hogy Szalvátort boldogként tiszteljék, szentté avatása azonban csak 1938-ban következett be.
A két vak:
Hartában egyszer két vak kérte a szent segítségét. Szalvátor elküldte oket a montserrati Mária-kegyhelyre, ott kérjék a Szuzanya közbenjárását. Miután elmentek, közölte a mellette lévokkel: „A két vak közül az egyik meg fog gyógyul-ni, mert hisz, a másik nem gyógyul meg, mert nem hisz.” (Úgy is történt.)

Imádság:
Istenünk, te Szent Szalvátort imádságos lelkülettel, alázattal, a Szuzanya irán-ti gyermeki tisztelettel s a csodatevés karizmájával tuntetted ki. Add, hogy párt-fogására s erényeit követve eljussunk az üdvösségre. Krisztus, a mi Urunk által.

Honlapunk cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához