BOLDOG SALAWA ANGÉLA (Aniela) III. r. (1881-1922)

Krakkó közelében szegény szülok 11. gyermekeként látta meg a napvilágot. Vallásos családjában magáévá tette az imádság szeretetét, a munkaszeretetet és az áldozatos lelkületet. 16 éves koráig a szüloi házban tevékenykedett, utá-na Krakkóba került cselédlánynak. Egy ideig megkísértette a világ hiúsága, az-tán a belso élet felé fordult. Segítette ebben Teréz novére példája és Isten ke-gyelme, mely egyre jobban alakította lelkületét. „Amióta megismertem a világot - vallja -, mindig eros vonzalmat éreztem lelkemben a szenvedés és a szegénység iránt.” Isten kegyelme arra is ösztönözte, hogy a szuzi tisztaságot válassza. Hittel és áhítattal vett részt a közös imákban, a szentmiséken s sok-szor elmélkedett az Úr szenvedésérol. Közben nem hanyagolta el kötelessége-it. Harminc éves korában fájdalmas betegséget viselt el, elveszítette édesany-ját és szerettei közül is néhányat. Ekkor fedezte fel, hogy különösen vonzódik Szent Ferenchez, s nemsokára belépett Krakkóban a Ferences III. Rendbe (1912-ben). Buzgó tagja lett a rendnek. Többen rendszeresen felkeresték ott-honában, lelki beszélgetésre: úgy tekintették, mint tanácsadójukat, barátnojü-ket, anyjukat. „Amikor kitört az elso világháború, szabad óráit a kórházakban töltötte, szolgálva; vigasztalva a sebesült katonákat, akik ot „szent kisasszony”-nak ne-vezték. Aztán betegség támadta meg, állásából igazságtalanul elbocsátották, lelki kétségekkel is küzdött. 1917-ben kórházba került, fel kellett adnia minden munkáját. A kórházból kikerülve egy szegényes padlásszobában húzta még magát, ahol öt évig élt még Istennel egyesülve, sok szenvedés közt, miket tü-relemmel viselt és felajánlott engesztelésül, az Istentol eltávolodottak megté-réséért, s hogy az Isten igéje eljusson minden néphez. Lengyelországért is so-kat imádkozott „Ó Jézusom, felajánlom neked életemet és halálomat azért a nagy ügyért, mely már a megvalósulás útján van.” Hazája szabadságára gon-dolt és ezért imádkozott. Felajánlása után egy hónapra fejezte be életét 1922. márc. 12-én. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1991-ben. Angéla szavai a munkáról:
„Szeretem a munkámat, mivel kiváló alkalmat találok arra, hogy szenvedé-seket viseljek el és sokat imádkozzam; semmi mást nem kívánok az élettol ezeken kívül.”

Imádság:
Istenünk, te Boldog Angélának megadtad, hogy felebarátaival sok jót te-gyen és szenvedéseit türelemmel viselje. Add, hogy példaadásán épüljünk, és a türelemben, a szeretet gyakorlásában elobbre haladjunk. Krisztus, a mi Urunk által.

Honlapunk cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához