Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik!

“Ó Jézusom, milyen végtelen jóságot mutatsz kemény szívű tanítványod iránt!…
Nem magyarázod meg nekem az áruló gonoszságát, inkább végtelenül megindítasz, ó Isten Báránya, édes szelídséggel!
Ez a szelídség példaként adatott nekünk…
Az az ember, aki bizalmasod volt, aki látszólag annyira egy volt veled, tanácsadód és benső barátod…-, ez az ember gonoszul lesújtott rád.
És mégis… Te, legszelídebb Bárány… habozás nélkül átadtad magad gonosz szájának, amely, az árulás pillanatában, megcsókolt téged…”
(Forrás: Szent Bonaventura misztikus művei)